KI TÖRÉS A SÖTÉTBŐL
Kint még tombol a tél de remélem már az utolsó ki törése.Ma gyönyörű napsütéses nap volt .A jó idő olyan szabadság érzést ad .A szabadságról nekem mindig a lepke jut eszembe, olyan könnyed csak száll virágról virágra.Elkezdtem válogattam az anyagok közt a középső darab festéskor nem jókor volt jó helyen, festékes lett és ő lett a festős konyha malaca minden maradékot ő kapott .Zöld és sárga keretet raktam nap, rét ha nap és rét van akkor már csak a lepke kell.Le tűztem szabadon a középső anyag maradékkal szegtem be.
Megjegyzések
, és a pillangó is már felvette a pompás öltözékét. Megérezte, hogy
egyszer vége a sötétségnek
és újra szabadon szárnyalhat.........
.........hm.......
Más: mindig olvasom a mottót a blogod tetején és kicsit elkeseredem: mert én még mindig csak azt csinálom, amit muszály, talán már sohasem érem meg, hogy azt tehessem amit szeretek.