Kisvárosunk híres a lótenyésztéséről és Méneséről , kihasználtuk a jó időt , megnéztük a kiscsikókat .
Unokáim nagyon élvezték a helyzetet ,könnyen voltak a papa ügyeletes ma .
Van egy kis árva csikó amit anyukája nem tud szoptatni ,cumis üvegre lett szoktatva .
Unokák nagy örömmel szoptatták a papa segítségével .
5 megjegyzés:
Annyira aranyosak! :)A 18 éves lányom lovász egy lovardába és nagyon tetszenek neki a képek. Nagyon megéri, ha az ember a gyerekeket állatok közelébe viszi. Mi is sokat járunk ilyen tanyákra. Kb. 2 hónapja az egyik ismerősünknél voltak kis gidák, amik 1-2 naposak voltak. De már láttunk 4 órás kis borjút stb. stb. :)
Csodálatos dolog, az állatok közelében lenni, ott felnőni, megszokni a közelségüket! A gyerekeknek ez óriási élmény! Nekünk is voltak borjaink, malackáink, sőt befogadott vadmalacaink, akiket így cumiztattunk és olyan malackánk 2, akiket az éppen akkor ellő kutyánk szoptatott és nevelt fel, mert az anyjuknak nem volt annyi cicije!:) Lovunk sajnos nem volt, de irántuk az unokák érdeklődnek erősen!...
Szép napotok lehetett!:))
Nálunk minden napos hogy az állatok közelébe vannak a gyerekek .
Sajnos lovunk nekünk nincs :(
De a férjem 45 évi nyugdíjazásáig dolgozott az Állami Ménesbe (és még most is) úgy hogy volt kitől örökölni az állatok szeretetét az unokáknak.
A ház körül is van ,nyúl cicából négy ,puli kutyus kettő .
Imádom a lovakat.A legszebb állatok a világon.:) Biztos nagyon nagy élmény volt a gyerköcöknek.
Én tavaly probáltam lovagolni,azt hittem (én kis naiv:))felpattanok,és mind az indiánok ellovagolok.Hát.....meg kell ,hogy mondjam,nem is olyan egyszerü.....:)
Nagyon aranyosak a gyerekek! Ők már biztos állatkedvelők lesznek! Van kitől tanulni az állatszeretetet! Gratulálok !
Megjegyzés küldése